Részlet Andrea McCain, 32 éves, színésznő

"Senki nem tud manipulálni senkit. Egy kapcsolatban mindkét fél tudja, mit csinálnak, még akkor is, ha az egyikük utólag panaszkodik, hogy kihasználták."

Ezt mondta Athena - de ezzel ellentétesen cselekedett, mert engem igenis kihasznált és manipulált, anélkül hogy észrevettem volna. A dolog még súlyosabb, ha mágiáról van szó. Végtére is
ő volt a mesterem, aki vállalta, hogy átadja nekem a szent titkokat, és fölébreszti bennem azt az ismeretlen erőt, amely ott szunnyad mindannyiunkban. És amikor erre az ismeretlen tengerre merészkedünk, vakon megbízunk a vezetőnkben - mert hiszünk benne, hogy többet tudnak nálunk.

Hát én megmondom: nem tudnak többet. Sem Athena, sem Edda, sem azok az emberek, akiket rajtuk keresztül ismertem meg.
Ő mondta mindig, hogy tanítás közben maga is tanul, s bár eleinte nem akartam elhinni, később mégis sikerült meggyőznöm magam afelől, hogy talán igaz, végül pedig bizonyosságot is szereztem arról, hogy ez is csak egy trükk volt, hogy elérje: letegyük a pajzsunkat, és egészen átadjuk magunkat a bűvöletének. A spiritualitást kereső emberek nem gondolkodnak - eredményt akarnak. Rögtön úgy akarják érezni, hogy valamiféle hatalom birtokába jutottak, és hogy az arctalan tömeg fölött állnak. Különlegesek akarnak lenni. Athena rémisztő könnyedséggel játszott mások lelkével.

Ha jól tudom, szívb
ől tisztelte és csodálta Lisieux-i Szent Terézt. A katolikus valláshoz nincs sok közöm, de tudomásom szerint Teréz egyfajta misztikus, és fizikai kapcsolatban állt Istennel. Athena említette egyszer, hogy azt szeretné, ha neki is valami hasonló sorsa lenne. Ez esetben zárdába kellett volna vonulnia, hogy teljesen átadhassa magát az elmélkedésnek és a szegények szolgálatának. Ezzel sokkal hasznosabbá tehette volna magát a világ számára. És nem is lett volna olyan veszélyes, mint az emberek irányítása, a különféle zenéken és rítusokon keresztül, ami valójában nem más, mint egyfajta tudatmódosítás, és kihozhatja belőlünk a legjobbat, de a legrosszabbat is.

Én azért mentem el hozzá, mert az életem értelmét kutattam - noha ezt els
ő találkozásunkkor eltitkoltam előle. Rögtön az elején észre kellett volna vennem, hogy Athenát ez egy csöppet sem érdekli: ő élni akart, táncolni, szeretkezni, utazgatni, embereket gyűjteni maga köré, akik csodálják a bölcsességét, kérkedni az adottságaival, provokálni a szomszédokat, élvezni a lehető legprofánabb dolgokat - miközben mindezt valami spirituális mázba próbálta rejteni.

Akárhányszor találkoztunk, akár mágikus szertartásokon, akár kávézóban, mindig éreztem a hatalmát. Szinte tapintható volt, olyan er
ősen megnyilvánult. Eleinte egészen elbűvölt, én is olyan akartam lenni, mint ő. Mígnem egyszer, egy kávéházban, elkezdett beszélni a "Harmadik Rítus"-ról, amely a szexualitást is magában foglalja. És tette mindezt a kedvesem jelenlétében. Az ürügy az én oktatásom volt. A valódi cél - véleményem szerint - a szerelmem elcsábítása.

És ez természetesen sikerült is neki.

Nem jó rosszat mondani azokról az emberekr
ől, akik eltávoztak ebből az életből az asztrális síkra. De Athena nem törődött velem. Nem érdekelte más, csak azok az erők, amelyeket ahelyett, hogy az emberiség javára és a saját spirituális fejlődésére használt volna, kizárólag a maga javára fordított.

És ami még rosszabb: együtt véghez tudtuk volna vinni, amit elkezdtünk, ha nem lett volna ilyen végletesen exhibicionista. Elég lett volna, ha egy kicsit diszkrétebben csinálja, és most együtt teljesíthetnénk a ránk bízott küldetést. De nem bírt magával, azt hitte, birtokában van az igazságnak, és képes a csábítás erejével ledönteni minden akadályt.

És mi lett az eredménye? Magamra maradtam. És nem hagyhatom félbe a munkát, amit elkezdtünk: végig kell mennem az úton, pedig sokszor gyengének és csüggedtnek érzem magam.

Nem lep meg, hogy így lett vége az életének: állandóan flörtölt a veszéllyel. Mondják, hogy az extrovertált emberek boldogtalanabbak, mint a magukba fordulók, és ezt azzal igyekeznek ellensúlyozni, hogy örökké boldognak, energiától duzzadónak és elégedettnek mutatják magukat. Hát, az
ő esetében ez valóban igaz.

Athena tudatában volt a kisugárzásának, és szenvedést okozott mindenkinek, aki szerette.

Nekem is.

A bejegyzés trackback címe:

https://mesimpressions.blog.hu/api/trackback/id/tr751219432

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása