A magyar választási rendszer
2010.04.10. 17:40
- A magyar országgyűlési választási rendszer
A magyar országgyűlési választási rendszer egy meglehetősen bonyolult, arányosságra törekvő, vegyes választási rendszer.
Magyarországon két választási rendszer él egymás mellett: az egyéni választókerületi rendszer, ahol személyekre lehet szavazni és a szavazatok többségét elnyerő jelölt lesz a képviselő, valamint az arányos rendszer, ahol a pártlistákra szavaznak és a pártok a rájuk eső szavazatok arányában részesülnek a mandátumokból. A kétféle mandátumszerzési módon kívül van egy harmadik forma (az arányos képviselet erősítése érdekében), ahol az országos listákról a töredékszavazatok alapján tölthetők be a képviselői helyek. Attól függetlenül, hogy a képviselők milyen formában lettek megválasztva, a képviselők jogai és kötelességei azonosak.
Az országgyűlési képviselők száma: 386, ebből 176 képviselőt egyéni választókerületben, 152 képviselőt megyei (fővárosi) listán választanak meg, 58 képviselő pedig a töredékszavazatok alapján a pártok országos listáiról jut mandátumhoz.
Az egyéni választókerületben a jelöléshez minimum 750 választójogosult aláírásával hitelesített ajánlása szükséges.
A szavazás az egyéni választókerületben személyekre vonatkozik. A törvény úgynevezett kétszavazásos rendszert vezetett be, ez azt jelenti, hogy minden választójogosultnak két szavazata van, amelyek közül az egyiket az egyéni választókerület valamelyik jelöltjére adhatja le, a másik szavazatával pedig a kerületi pártlisták közül választhat.
Az egyéni választókerületben a választás akkor érvényes, ha a választójogosultak több mint fele szavazott. Az első forduló már eredményes lehet, ha valamelyik jelölt megszerzi a leadott érvényes szavazatoknak több, mint felét, vagyis abszolút többséget szerez. Tehát ahhoz, hogy ne kelljen újabb, második választási fordulót tartani, a két feltételnek együtt kell megvalósulnia.
Ha az első forduló érvényes, de eredménytelen volt, a második fordulóban azok a képviselőjelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban legalább a szavazatok 15%-át kapták, de mindenképpen a három legtöbb szavazatot elért jelölt. A második fordulóban az a jelölt szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta, feltéve, hogy a választásra jogosultak legalább 25%-a elment szavazni.
Magyarországon minden megye és a főváros egy területi választókerületet alkot. A húsz területi választókerületben a pártok meghatározott feltételek teljesítése esetén indíthatnak listát. A jelölés itt teljesen a pártok kezében van, eldöntik, hogy kik és milyen sorrendben kerülnek a pártlistára. Területi listát csak a törvényesen bejegyzett pártok indíthatnak akkor, ha az adott megye egyéni választókerületeinek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet tudtak állítani. A megyénként megszerezhető mandátumok számát törvény határozza meg.
Eltérően az egyéni választókerületi kétfordulós rendszertől, a listákra történő szavazásnál nem lehet eredménytelen választást produkálni, mert itt semmilyen többségre nincs szükség, a mandátumokat a leadott szavazatok arányában kapják meg a pártlisták jelöltjei. Viszont érvénytelen lehet a választás, ha nem szavazott a választójogosultaknak több mint a fele. Ilyenkor, de csak ilyenkor kell második fordulót tartani, ahol elegendő a választópolgároknak több mint egynegyede vesz részt a szavazásban. A területi listák mandátumait megyénként kiszámított kvóta alapján osztják el.
A mandátumok elosztása előtt a szavazatok összesítése alapján megállapítják, hogy melyek azok a pártok, amelyeknek a listáira leadott szavazatok országos összesítésében, nem érik el az 5%-ot. Ezek a pártok nem kaphatnak mandátumot sem a területi, sem az országos listáról, és elveszítik az egyéni választókerületben elért szavazatokat. Természetesen ez a rendelkezés nem érinti az egyéni választókerületben a párt által támogatott képviselő egyéni mandátumát.
Az országos listák arányosító funkcióval bírnak. A választópolgárok az országos listákra nem szavaznak. Azok a pártok jogosultak országos lista állítására, amelyek legalább két megyében tudtak megyei listát indítani. Arra nézve nincs garancia, hogy az országos listával rendelkező pártok részesülnek az országos mandátumokból. Ugyanis a választási küszöb, amely 1990-ben 4%, 1994-ben pedig 5% volt, alkalmazásával, az a párt, amelyik nem éri el ezt a határt elveszíti a töredék szavazatait, és semmilyen listás mandátumot nem szerezhet.
- Az önkormányzati választások
A hatályos törvény alapján:
● kislistás választási rendszer van a 10.000 és ennél kisebb lélekszámú településeken,
● vegyes (egyéni kerület és kompenzációs lista) választási rendszert vezettek be a 10.000 lakost meghaladó településeken és a fővárosi kerületekben,
● listás, arányos rendszerben választják a fővárosi közgyűlés és a megyei közgyűlések tagjait,
● a polgármestereket és a főpolgármestert közvetlenül választják a választópolgárok,
● a helyi kisebbségi önkormányzatok közvetlen választásáról külön szabályok rendelkeznek.
- Választási alapelvek
a) A választójog általánossága
~ Minden nagykorú állampolgár – az ún. természetes kizáró okokat kivéve – szavazati joggal rendelkezik.
~ A választójogban a választójog elnyeréséhez előírt feltételeket cenzusnak nevezzük.
b) A választójog egyenlősége
~ Minden választásra jogosultnak azonos értékű szavazati joggal rendelkezik és minden választásra jogosult egyenlő jogokkal vesz részt a választásban.
c) A szavazás közvetlensége
~ A választópolgárok közvetlenül a jelöltekre szavaznak a választások során.
d) A szavazás titkossága
~ A választópolgárok a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül, titkosan adhatják le szavazataikat.
- Választójogosultság
Az általános választójog kritériumának megfelelően fő szabályként minden nagykorú magyar állampolgárnak választójoga van. A törvény a választójog gyakorlásához megkívánja, hogy a választópolgár Magyarországon lakjon, ezért akadályozott a szavazásban, akinek nincs állandó vagy ideiglenes lakhelye Magyarországon. Tehát a parlamenti választásokon aktív választójoggal rendelkezik minden nagykorú magyar állampolgár, de értelemszerűen nem élhet választójogával az, akinek nincs legalább ideiglenes lakóhelye Magyarországon. A passzív választójognál, a választhatóságnál törvényes feltétel az állandó lakóhely, így csak az választható országgyűlési képviselővé, aki választójoggal rendelkezik és állandó lakhelye az ország területén van.
Az önkormányzati választásokról szóló törvényben nincsenek akadályozottak, ott minden nagykorú magyar állampolgár, akinek lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye Magyarországon van, az választó és választható is az önkormányzati választásokon. Így a magyarországi lakóhely a választójogosultság feltételévé vált, és nem különülnek el a szavazási joggal potenciálisan, illetve ténylegesen rendelkező választójogosultak. Az aktív és a passzív választójog feltételei itt egybeesnek a magyar állampolgárok esetében. Azonban a törvény – parlamenti választásoktól eltérően - , választójogot ad azoknak nem magyar állampolgároknak is, akik Magyarországra bevándoroltak. Az aktív választójog feltétele az ország területén tartózkodás és a magyar jog szerinti nagykorúság. A bevándorolt nem magyar állampolgárok tehát gyakorolhatják választójogukat, de nem választhatók meg önkormányzati képviselőnek vagy polgármesternek.
A választójogból kizártak körét mindkét törvény azonos módon, az alkotmány idevonatkozó rendelkezését megismételve szabályozza. A választójogból való kizárás szűk körű, nem terjed túl természetes kizáró okokon, és nem kapcsolódhat az államigazgatási szervek eljárásához, mindig bírói döntésen kell alapulnia. Eszerint nincs választójoga annak:
o aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll,
o aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll,
o aki szabadságvesztés-büntetését tölti,
o aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.
- Választások alapelvei
70.§
(1) A Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és – ha a választás, illetőleg népszavazás napján az ország területén tartózkodik – választó legyen, valamint országos vagy helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.
(2) A helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választásnál a választás joga, valamint a helyi népi kezdeményezésben a részvétel joga – külön törvény szerint – megilleti a Magyar Köztársaság területén bevándoroltként élő nem magyar állampolgárt is, ha a választás, illetőleg a népszavazás napján az ország területén tartózkodik.
(3) Nincs választójoga annak, aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt, illetőleg, aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, továbbá aki jogerős szabadságvesztés büntetését, vagy aki büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.
(4) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek vitelében, továbbá hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen.
71.§
(1) Az országgyűlési képviselőket, valamint a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjait, továbbá a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.
(2) A megyei közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés tagjai titkos szavazással választják.
(3) Az országgyűlési képviselőknek, illetőleg a helyi képviselő-testületek tagjainak és a polgármestereknek a választásról külön törvények rendelkeznek, amelyek elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
- Források
A Magyar Köztársaság Alkotmánya
Dr. Kiss Barnabás: Alkotmányjogi alapismeretek
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://mesimpressions.blog.hu/api/trackback/id/tr821910037
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.