2008.03.19. 17:21

“Igen, valahogy így van: otthon az, ahova hazatérsz. Ahol vki vár este. Ahol ismered a fal kopásait, a szőnyeg foltjait, a bútorok apró nyikorgásait. Ahol úgy fekszel le az ágyba, h nem csak alszol, hanem pihensz. Nem csak pihensz, hanem kipihened magad. Kipihened az életet, az embereket, mindent. Ahol otthon v, az az otthon.
Nem kell hozzá sok. Elég 1 szoba. Ha 10en vagytok benne, az se baj. Ha mind a 10en 1ek vtok ebben, h hazatértek, amikor este hazatértek. Nem kell hozzá sok, csak 1 szoba & 1 érzés. 1 egészen eccerű érzés: h ma itt élek. Van 1 ágy, amiben alszom, 1 szék, amire leülök, 1 kályha, ami meleget ad. & h ebben a körülöttem lévő széles, nagy és furcsa világban ez a kis hely nem idegen & ma az enyém. Jól érzem magamat benne, ha kinézek az ablakon és kint esik az eső, v süvölt a szél. & ha ide este bejövök, +lelem azokat, akik még hozzám tartoznak.
Ez az otthon.
Minden embernek módja van hozzá. 1 szűk padlásszoba is lehet otthon. 1 pince is. Ha az ember önmagából is hozzá ad vmit.
Elég 1 szál virág, amit az útszélen találtál. 1 fénykép, amit éveken keresztül hordoztál a zsebedben. 1 könyv az asztalon. 1 ébresztőóra. Mittomén...1000 apró kacat ragad az emberhez útközben.

Ha mindezt érezni tod nem v otthontalan a világon.”

 

Nekem Melletted van az otthonom... <3

A bejegyzés trackback címe:

https://mesimpressions.blog.hu/api/trackback/id/tr71388095

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása