,,Gyûlölöm a szavaidat, a hajadat, s amit érzel,
Gyûlölöm, ahogy vezetsz, azt is, ahogy nézel,
Gyûlölöm cipőd, s ha átjár tekinteted tőre,
Gyûlöletem oly heves, hogy rímet hányok tőle.
Gyûlölöm, gyûlölöm, ha hazudsz, és azt is gyûlölöm, ha nem,
Ha miattad nevetek, vagy ha könnyes lesz a szemem.
Gyûlölöm, ha nem hívsz fel, ha nem nézel felém,
S gyûlölöm, hogy nem gyûlöllek cseppet sem,
Szemernyit sem, nem gyûlöllek én.."

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.