"Az ellenben már bizonyos, hogy a prédikálást Trentóban kezdte. Ott azután elcsábított egy nemes családból való gyönyörű leányt, Margitot, bár az is lehet, hogy a leány csábította el őt, mint Abaelard-t Héloïse, mert az ördög asszonyi közvetítéssel hatol be a férfiember szívébe, ezt ne feledd!"

Akkor még közelebb húzódott hozzám ez a teremtés, a mindeddig kebléhez szorított, sötét
csomagot elhajítván, még egyszer megsimogatta az arcomat, és elismételte azt, amit az imént
mondott. És ahogy ott tusakodtam, meneküljek-e tőle vagy inkább közelítsek hozzá, ahogy ott
lüktetett a halántékom, mintha Józsué kürtjei Jerikó falait hasogatnák, és egyszerre vágytam és
rettegtem megérinteni őt, ő egyszer csak szélesen elmosolyodott. [...] és azon kaptam magam, hogy akaratlanul a testéhez simulok, érzem a melegét s valami ismeretlen kenőcsök fanyar illatát. „Fiaim, akin úrrá lesz az őrült szerelem, az már tehetetlen!”, jutott eszembe, s már tudtam, hogy akár ördögi csapda, akár égi ajándék az, amit érzek, immár sehogy sem tudom útját szegni önnön lendületemnek."

"Még most, írás közben is remeg a kezem (s nem tudom, vajon felelevenített vétkem utálata avagy bűnösen sóvár múltba merengésem miatt-e)"

***

"És ekkor kell a hatalmamba kerülnöd, beleborzonganod Isten végtelen mindenhatóságába, melynek a világ rendje semmi. És azután rájönnöd, ha ügyes vagy, hogy hogyan is húztalak be a csőbe, elvégre én minden egyes lépésnél szóltam neked, figyelmeztettelek, hogy a kárhozatba viszlek; csak hát az ördögi paktumokban épp az a szép, hogy az ember úgy írja alá őket, hogy nagyon is tudja, kivel paktál. Mi másért érdemelné ki a poklot?"

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.