Paulo Coelho

2009.06.30. 16:17

Mindig van a világon egy ember, aki a párjára vár,

akár a sivatag, akár egy nagyváros közepén.

Amikor pedig ezek az emberek találkoznak, és tekintetük egymásra talál,

minden múlt és jövő teljesen elveszíti a jelentőségét,

s csak az a pillanat és a hihetetlen bizonyosság létezik,

hogy ugyanaz a kéz írt meg mindent a nap alatt.

A kéz, amelyfelébreszti a szerelmet,

s amely mindenki számára, aki ebben a világban dolgozik,

pihen és kincsét keresi,

alkotott egy vele rokon lelket is...

Akit örökre a szivébe zárt....

A bejegyzés trackback címe:

https://mesimpressions.blog.hu/api/trackback/id/tr961218136

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása