A kerékpár evolúciója

Velocipéd

Kerékpár csomagokkal

A kerékpár részei

Női kerékpár

A kerékpár (vagy bicikli) egy emberi erővel hajtott kétkerekű jármű. 19. századi kifejlesztése után fokozatosan nyerte el a mai fomáját. Egykerekű típusát monociklinek, háromkerekű változatát pedig triciklinek hívják.

A „kerékpár” szó szinonimái: bicikli, bringa, bicaj, bicó, canga, kera.

Fejlődésének fontosabb állomásai

• 1817 „vesszőparipa” — Karl von Drais,
• 1839 taposópedál — Kirkpatrick Macmillan,
• 1861 velocipéd — Pierre Michaux,
• 1885 biztonsági kerékpár, lánchajtással — John Kemp Starley,
• 1888 pneumatikus gumiabroncs — John Boyd Dunlop,
• 1970-es évek mountain bike
• 1990-es évek rekumbensek, „fotelbringák”

Napjainkban közel 1 milliárd kerékpárt használnak világszerte közlekedésre, szállítási, szabadidős és sportcélokra. A mai világban a kerékpár az egyéni közlekedés leghatékonyabb módja (egy kilométer kerékpározás: 92,09 kJ, gyaloglás: 261,63 kJ, autózás: 4,83 MJ energiát igényel átlagosan). Azokban az országokban, ahol a kerékpározás az egyéni közlekedésnek nem a legfontosabb eszköze, önálló kerékpárutakat építenek használói számára. Az Európai Kerékpárszövetség törekvése, hogy ezeket a közúti és vasúti transzeurópai közlekedési hálózatok rendszeréhez hasonlóan az EuroVelo hálózat kontinentális szinten is összekösse.

A kerékpár felépítése és legfontosabb alkatrészei

Váz, kerekek, kormánycsapágy, kormányszár, kormány, középcsapágy, hajtómű, pedálok, lánc, első és hátsó fogaskoszorú, fékek (abroncsfék, kontrafék (agyfék), felnifék: patkófék, „cantilever”-fék (az angol szóból), v-fék, u-fék, dobfék, tárcsafék), nyeregcső, nyereg, váltórendszer (első és hátsó váltók, váltókarok és a közlőművek: láncos, bowdenes és hidaulikus), első villa (merevvilla, teleszkópvilla), illetve teleszkópos hátsó villa esetén hátsó háromszög és hátsó teleszkóp, illetve a küllönböző csapágyrendszerek és egyéb szerelvények: lámpák, helyzetjelzők, csomagtartók, gyermekülések.

Váz

A kerékpár típustól függően különböző anyagokból készülhet:

• acél: tartós, erős, hasznos élettartama több évtized, az acélanyag ötvözőitől (például króm, molibdén, mangán, nikkel) és a varratminőségektől függően;
• alumínium: könnyű, nem olyan rugalmas, mint az acél, ezért hasznos élettartama 3-5 év;
• titán: szintén könnyű, de az alumíniumnál erősebb (és drágább), hasznos élettartam az acélhoz hasonlóan több évtized;
• magnézium: ritka, drága, rendszerint versenycélokra használatos;
• kompozit: ultrakönnyű, speciális célokra, rendszerint versenyekre készült vázak anyagaként alkalmazzák (szénszálas kompozit), a vázanyag idővel elöregszik;
• bambusz: újabban bambuszból, az egyik legerősebb szerves anyagból is készül kerékpárváz, ugyanis sok előnyös tulajdonsága van: könnyű, viszont rendkívül erős és rugalmas. Egyelőre kevés a kínálat a bambuszvázas kerékpárokból, és rendkívül drágák: jelenleg 2700 dollár körül mozog az áruk.^[1]

Kerék

Fő részei: kerékagy, küllők, küllőanyák (niplik), felni, belsővédő szalag, gumibelső tömlő, gumiabroncs.

A felni a kerék U keresztmetszetű része, amely külső élein kialakított peremeivel rögzíti a gumiabroncsot. Anyaga lehet acél, alumínium, műanyag, kompozit anyag. Keresztmetszete szerint lehet szimpla- és duplafalú. Előbbi könnyebb, utóbbi erősebb, keskenyebb keresztmetszettel is elérhető jelentősen nagyobb teherbírás. A belső tömlő szelepkialakítására is figyelmet kell fordítani, ugyanis a „tűszelepes” felnibe nem építhető autószelepes belső tömlő (csak utólagos furatbővítéssel).

A felni általában acél küllőkkel kapcsolódik a kerékagyhoz. A küllők száma, fűzése, kereszt- és hosszmetszete változatos.

• A küllőszám rendszerint 3-tól 36-ig terjed.
• A küllőfűzés történhet keresztezés nélkül, egy-, két-, három- és négykeresztesen, illetve ezek valamelyikének csavart fűzése.
• A küllő keresztmetszete rendszerint kör, átmérője 2–4 milliméter között változatos.
• A küllő hosszmetszete húzatlan (egyenes), egyszer, kétszer, vagy háromszor húzott.
• A küllővég kialakítása is eltérő lehet. A legjobban elterjedt a félgömb, vagy lencsefejű, hajlított végű küllő, amely ezzel a kialakítással kapcsolódik (akad) az agyperem megfelelő furatába. Léteznek azonban csavaros peremű agyak is, amelyekbe csavarmenetes szárral rögzíthető a küllőszár (ez a küllőtípus mindkét végén menetes).

Telikeréknek nevezzük, amikor a küllők helyén egyetlen zárt felület van. Ennek hosszirányú légellenállása jobb, keresztirányú légellenállása viszont drasztikusan rosszabb, illetve a tömege is nagyobb a hagyományos, küllős megoldásnál. Kompozit keréknél a küllők is a felni anyagából készülnek.

A gumibelső és a felni között található a belsővédő szalag, ami megakadályozza a tömlő küllőanya általi kiszúródását. Jól összeépített kerekek alaptartozéka, a küllők csavarmenetes végei nem lóghatnak ki a küllőanyákból.

A belső tömlők szelepkialakításai eltérőek lehetnek: tűszelepes, autószelepes. Előbbi rendszerint versenykerékpárokon található meg kisebb tömege miatt, utóbbi alkalmazása viszont a túrakerékpárok esetében praktikus. Komolyabb kerekekben nem alkalmaznak belső tömlőket (angolul tubeless), viszont ez csak speciális „belső nélküli” felni és gumiabroncs esetén alakítható ki.

A gumiabroncs felniperemhez rögzülő eleme szerint lehet drótperemes és kevlarbetétes. Utóbbi kis tömegű, könnyen szerelhető és kis méretre tekerhető. Mintázat szerint lehet mintázat nélküli sima (angolul slick), vegyes használatú félsima és bütykös. Az abroncs méreteit az oldalára írt, nemzetközi szabványban rögzített szintaktikával jelölik: például 26 × 2,75 jelölésben előbbi szám az abroncs külső átmérőjét, a második tizedestört szám pedig annak külső szélességét mutatja. A belső tömlőt célszerű a külső méreteihez igazodva alkalmazni. Az abroncs oldalán fel van tüntetve a maximális tömlőnyomás is (bar-ban és psi-ben).

Kormány

Minden esetben kormányszárral (másik nevén stucnival) kapcsolódik az első villába.

A kerákpár felhasználási területeitől függően lehet:

• egyenes,
• szarvkormány,
• hajlított,
• triatlon,
• bmx (flatland, street, dirt),
• időfutam,
• pálya.

Kerékpártípusok

Országúti kerékpárversenyző

Hegyikerékpár

Angolul: mountain bike. A masszív felépítés, és a vastag, tipikusan 26"-os (ritkán 29"-es) kerekek alkalmassá teszik a terepen való biciklizésre, de hosszú távú országúti közlekedésre ezek a kerékpárok nem optimálisak. Az egyik legelterjedtebb kerékpárfajta.

• XC vagy CC

Az angol cross country kifejezésből származó rövidítéssel az elsősorban hegyikerékpár versenyzésre szánt gépeket jelölik. Az XC kerékpároknál a kényelemmel szemben elsődleges szempont a minél kisebb tömeg, a meghajtás hatékonysága és a gyors mászást lehetővé tevő versenygeometria. Leggyakrabban első teleszkóppal használják, tipikusan 80-100 mm rugóúttal, de előfordul merevvillás és összteleszkópos kiépítésben is.

• Enduro/All Mountain

A hegyikerékpár egyik változata, amely átmenetet képez az MTB és a könnyű freeride gépek között. A durvább körülményeket és biciklizési stílust is elviselő kialakításból következően valamivel nehezebbek, mint a tipikus MTB bringák, de a technikás és gyors ereszkedés mellett egy-egy könnyebb ösvény is megmászható velük. Gyakori az összteleszkópos kivitel, jellemzően 130-150 mm rugóúttal.

• Downhill

A downhill a hegyikerékpár sport extrém ága, ahol technikás, kövekkel, ugratókkal, letörésekkel tarkított, erősen lejtős terepen kell bringázni. Ennek megfelelően a downhill biciklire az összteleszkópos gépezet, sok helyen megerősített váz, 150-240 mm-es rugóutak és duplavállas átütőtengelyes első villa (ami erősíti a stresszpontokat a fejcsőnél) a jellemző. Elöl egy lánctányér rockringgel vagy bashguardokkal, láncvezetőkkel, hidraulikus 4-6 dugattyús fékek 203-as tárcsákkal. Bár a súly kordában tartása a DH gépeknél is nagyon fontos, hiszen a DH versenyeken gyakran tizedmásodpercek döntenek, a nehéz terep miatt ezek a speciális kerékpárok akár 18-24 kg-osak is lehetnek. Komfort- vagy városi tekerésre, vagy egy meredek hegyre felmenni alkalmatlanok.

• Freeride

A freeride nagyjából ugyanazt a felépítést követi, amit a downhill gép, de alkalmas 8 méteres letörésekre, kisebb szakadékokba való droppolásra és félelmetes nagyságú big air-ek jellemzik az erőt és vakmerőséget, amit ez az ág képvisel. A freeride kerékpároknál a súly kevéssé számít, annál inkább fontosak az erős, strapabíró alkatrészek.

• Dirt jump/street

Kifejezetten trükkökre, akrobatikára tervezett szerkezet. Többségben egysebességesek a masszivitás okán. Ültetett vázzal és strapabíró alkatrészekkel, olykor elsőfék nélkül. A városi terep extrém leküzdésére szolgálnak.

• 4X/Four cross

A sportág a BMX Cross ból ered, melynek során előre, földből vagy salakból megépített, ugratókkal és éles kanyarokkal tarkított pályán versenyeznek. A BMX Cross-tól eltérően itt nem hatan, hanem csak négyen indulnak egy futamban. Az indítás rajtgéppel történik, ami nagyjából megegyezik a Motocross-ban használatosakkal. A kerékpárok jórészt a „teleszkópos” Dirt/Street felépítést követik (merev, ültetett váz, 80-130 közötti első teleszkóp), ám itt kifejezetten Four cross-ra tervezett „terep” külső gumikat és szélesebb kormányt használnak.

• Trial

Könnyű, lecsupaszított hegyi kerékpárok, jellemzőjük, hogy a váz nagyon alacsony, általában nincs nyereg, és főleg trükkök bemutatására használják, egy sajátos sportág épül rá.

• City (trekking)

Városi kerékpár. Kizárólag jó minőségű utakra, kis távolságok megtételére alkalmas. „Bevásárló kerékpár”nak is nevezik a sokszor gyárilag kormányra szerelt csomagtartó-kosár miatt.

• Fitness

Viszonylag új kategória, amihez az országúti kerékpár adta az alapot. Kialakítása azzal egyező, egyenes kormánnyal és a patkófék helyett V-fékkel. Ennek kialakításánál nemcsak a sebesség, hanem a kényelem is szerepet játszott.

• Országúti

Sportkerékpár. A legkönnyebb és leggyorsabb kerékpár. Vékony gumija, a váz és a kormány kiképzése, minimális légellenállása az országúton való gyors haladást teszik lehetővé. Gyakran nevezik versenybiciklinek is, tévesen.

• Single speed

Váltó nélküli (egysebességes) kerékpár.

• Pálya (fixi)

Az örökhajtós kerékpárok (fixik/pályakerékpárok) fő jellemzője, hogy nincs a hátsó tengelyükön szabadonfutó mechanika, nincs fékjük, általában egy áttételük van (egy hátsó lánckerék). Ha a hátsó kerék forog, a pedálok is a megfelelő irányba forognak vele együtt, nem lehet vele úgy gurulni, hogy pihennek a lábak.

• Trekking

Túrakerékpár. A terep és az utcai gépek között helyezkedik el. 28"-os kerékátmérője az aszfalton vagy közepes nehézségű terepen (erdei ösvény, földút) állja meg a helyét. Kényelmes és könnyű, így hosszú távú kirándulásokra igen alkalmas. Rendszerint csomagtartóval, sárvédővel szerelik gyárilag.

• Cross

A trekking lecsupaszított változata. Minden nélkülözhető alkatrész lekerült róla, például sárvédő, csomagtartó. Így inkább hasonlít egy hegyikerékpárra, de megőrizte a 28-as kerekeit, ami miatt ez előbbinél jobban használható országúton is.

• Cyclo cross

Az országút kerékpározás egy kissé megváltozott formája, melynek során leginkább országútihoz hasonló kerékpárokkal, könnyebb terepeken (erdei/turista ösvények, murvás/döngölt föld út) kerékpároznak.

• BMX

Kis kerekű, trükkökre, akrobatikára kifejlesztett kerékpár. Sebességváltót általában nem szerelnek rá.

Különlegességek

• Fekvőbringa
• Egykerekű
• Lowrider