A meggy egy csonthéjas magvú gyümölcs, illetve az azt termő meggyfa (Prunus cerasus) rövidebb neve.

Fája

A meggyfának igen sok és sokféle – valószínűleg a cseresznyétől is származó – fajtája van. Sötétszürke kérgű fa. A cseresznyénél rövidebb életű. Vesszői idősebb korban lecsüngnek. Levelei a cseresznyééhez hasonlóak, fényesek. Virágzata bogernyő. Nemesebb fajtái önmeddők.

Termése

Termése különösen értékes, nyersen fogyasztják, főzve süteményekbe teszik, tartósítva a konzerviparban használják, bort és likőrt is készítenek belőle.

A meggy, legközelebbi rokonával, a cseresznyével egyetemben keletről indult hódító útjára: őshazája Észak-Indiától a Balkánig terjed, de nagyon régóta ismerik Európában is: i.e 300 táján már ott piroslik a görögök tányérján, de népszerű volt a perzsák és a rómaiak körében is. Igaz, akkoriban talán még nem is lehetett igazán megkülönböztetni a piros bogyós testvéreket, erről tanúskodik, hogy a meggy latin nevében felismerhető cerasus vagy a görög kerasos szó - az idő tájt ez egyértelműen cseresznyét jelentett.

A gyümölcs ősi múltját bizonyítja az is, hogy ős-meggymagot még régészek is találtak. Európa nyugati fele viszont csak később ismerte meg a meggyet: a XV.-XVII. századtól termesztették nagyobb mennyiségben.

A meggyet akár az orvos is felírhatná, mert vitaminjai, antioxidáns tartalma, és savjai egy sereg bajra jelentenek gyógyírt. Vitamin- és ásványi anyag összetétele hasonló a cseresznyéjéhez, viszont majdnem tízszer annyi A-vitamint és jóval több szerves savat tartalmaz. A B-vitaminok minden fajtája megtalálható a meggyben, de van benne jó sok C-vitamin is.

A gyümölcs színe is elárulja, hogy leve értékes antioxidáns színanyagokat tartalmaz, katekineket, flavonoidokat, antociánokat, kumarint. A friss gyümölcs gazdag gyümölcssavakban, és - bár svtartalma elfedi - jelentős gyümölcscukor-tartalommal is bír. Gazdag vasban, kalciumban és magnéziumban, és található benne foszfor is. Mindennek megfelelően jótékonyan hat a vérképzésre, amivel a máj és a vesék munkáját serkenti, szívbarát, valamint az idegek működését is jótékonyan befolyásolja; emellett segít a meghűléses betegségek kúrálásban, a légzőszervek gyógyításában is.

A fentieknél jóval közismertebb a belekre és az emésztésre gyakorolt hatása. A savas meggy serkenti az emésztést, és ezzel a legmakacsabb székrekedést is megszünteti, ráadásul tisztítja a beleket. Sok gyümölccsel ellentétben frissen fogyasztva sem puffaszt, sőt inkább enyhíti az ilyen panaszokat.

A meggynek nemcsak a húsát, de a szárát, a levelét, a magját, a gyantáját, fáját, de még a pollenjét is lehet hasznosítani, ezért a frissen szüretelt, vagy megbízható helyről vásárolt meggy minden porcikáját érdemes eltenni.

A meggy szára ugyanis gyógytea-keverékek alkotóelemeiként segíti a vizelet-kiválasztását, sőt, a szívműködésre, a szívizmokra és a vérnyomásra is jótékony hatást gyakorol.

A levélből készült tea kiváló köhögéscsillapító, de láz és idegesség ellen is ajánlott kortyolgatni; ezen kívül gyulladás gátló hatású és puffadás ellen is hatásos.

Egyes helyeken a kapor mellett az uborka eltevéshez használják. A meggy levelét egyébként korábban nem csak teának fogyasztották, dohánylevél helyett is elfüstölték.

A meggy magját a rákos betegségek elleni küzdelemben hasznosítják, ugyanis B17-vitamin tartalma gátolja a sejtek rákos elváltozását.