Ma van a PI világnapja :)
2010.03.14. 21:45
Ma van a nemzetközi Pi nap. Értik - március 14, azaz 3.14. Haha. Emelett ma van Einstein születésnapja is. Ez viszont már nem lehet véletlen összefüggés - ötlött az agyunkba - és munkatársunk rögvest a dolog mélyére nézett, és megpróbálta kideríteni a pí utolsó számjegyét.
A magyarul azért elég obszcénnek hangzó világnap alakalmát ragadjuk meg arra, hogy elmélkedjünk egyet a Pi-n mint jelenségen. A legenda szerint, amit épp most találunk ki, kezdetben vala a nagy semmi, aztán lett a Pi, utána meg rögtön az ősrobbanás. Így lett kerek a világ.
A Pi irracionális, azaz vég nélküli szám, azaz valójában nem is létezik, de ez a legkevésbé sem zavarja abban, hogy tökéletesen használható legyen. Például az Euklideszi geometriában a kör kerületének és átmérőjének arányaként tudjuk definiálni. Az irracionális Pi értékét csupán csak megközelítőleg, a teljes pontosság elhanyagolásával tudjuk kifejezni, mégpedig egy végtelen tizedes tört alakjában. Ebben azért nem egyedülálló, mert az ilyenekre könnyen találhatunk példákat az olyan pozitív egész számok négyzetgyökeiben, amelyek nem fejezik ki valamely egész számnak a négyzetét. Eddig minden világos? A Pi-n kívül a leghíresebbek egyike a gyök 2 (√2). Hohó, az ám, de nem elég, hogy a Pi irracionális, még ráadásul transzcendens szám is, ami azon kívül, hogy ha az ember meditáció közben erősen a Pi-re összpontosít (mintegy dimenziókapuként használva) akkor kapcsolatba tud lépni felsőbb lényekkel, azt is jelenti, hogy nem található olyan racionális együtthatós algebrai egyenlet, melynek a Pi lenne a megoldása. Ezt adja valaki össze.
A Pi, mint olyan, egyáltalán nem modern találmány. Már valószínűleg a babilóniak is rádöbbentek arra, életük nem lesz kerek irracionális számok nélkül, de aztán nem hitték el, így csupán a 25/8-ig jutottak (3.125), Ez azért már így is használható valamelyest, például az egyiptomiak a piramisok építéséhez használták. Sok viszontagság és háború után színre léptek a görögök, hogy I.e. 410 körül a kürénéi Theodórosz, akit más néven az ateista Theodórosznak is hívtak, legyen az, aki forradalmi módon bevezeti a matematikába az irracionális szám fogalmát. A matematika fejlődésére ez akkora nagy hatással van, mint másik ünnepeltünk, Einstein a fizikára. Az irracionális szám milyenségét már fentebb tárgyaltuk, ezért gyorsan rátérhetünk Archimédészre (i.e. 3. század), aki a mai számítási elméletet elkészíti. Ez olyan bonyolult, hogy most eltekintenénk ennek taglalásától (a lényege körülbelül annyi, hogy kör, mint olyan matematikailag leírhatatlan, csak nagyonsokszögekkel lehet operálni - vagyis mondjuk például hasraütve a hatszáznyolcvanmillióháromszázhuszonnégyszög az már szinte kör, de azért mégsem teljesen).
Hip-hopp, máris a XVI. században vagyunk, mikor is Ludolph van Ceulen publikálta a később Pi-nek nevezett szám első 20 tizedesjegyét, amit később 35-re bővített. 1706-ban Eilliam Jones gondolt egyet, majd még egyet. Ez már kettő. Hozzáadott még 1.1415...-öt és az egészet a görög P hanggal, vagyis a ma már jól ismert Pi (π) szimbólummal fejezte ki. A jelet hivatalosan Euler vezette be 1737-ben.
Ma már persze se nem Archimédeszi mód méricskélnek, és még csak nem is fejben számolnak, hanem számítógéppel.
Yasumasa Kanada és maroknyi kutatócsapata valószínűleg egy unalmas hétvégén lemondtak a Barátok Közt tokiói változatának soros folytatásáról, hónuk alá csaptak egy kenyérpirítót, egy távirányítót és egy elektronikus aranyhaltáplálék-adagolót, majd a spájzban összedobtak egy szuperszámítógépet. Ezt beindítva rögvest megparancsolták neki, hogy addig nem kap vacsorát, amig meg nem találja a Pi (π)végét. A kompjúter azóta is számol. És mindenki reménykedik, hogy nem fagy le, mert akkor kezdhetik előlről. Ma már 1 trillió helyiértékig kiszámították az értéket, de a számsorban semmilyen ismétlődési mintát nem sikerült felfedezni. Itt a Pi egymillió számjegyig.
A Pi világnapjának világpillanata ma, 3 hó 14-én, 15 óra 9 perc 26 másodperc 53 századmásodperckor következik be. Számításaink szerint ez lehetett az a pillanat is, mikor 1879-ben a kis Albert Einstein életében először kieresztette a hangját.
A Pi irracionális, azaz vég nélküli szám, azaz valójában nem is létezik, de ez a legkevésbé sem zavarja abban, hogy tökéletesen használható legyen. Például az Euklideszi geometriában a kör kerületének és átmérőjének arányaként tudjuk definiálni. Az irracionális Pi értékét csupán csak megközelítőleg, a teljes pontosság elhanyagolásával tudjuk kifejezni, mégpedig egy végtelen tizedes tört alakjában. Ebben azért nem egyedülálló, mert az ilyenekre könnyen találhatunk példákat az olyan pozitív egész számok négyzetgyökeiben, amelyek nem fejezik ki valamely egész számnak a négyzetét. Eddig minden világos? A Pi-n kívül a leghíresebbek egyike a gyök 2 (√2). Hohó, az ám, de nem elég, hogy a Pi irracionális, még ráadásul transzcendens szám is, ami azon kívül, hogy ha az ember meditáció közben erősen a Pi-re összpontosít (mintegy dimenziókapuként használva) akkor kapcsolatba tud lépni felsőbb lényekkel, azt is jelenti, hogy nem található olyan racionális együtthatós algebrai egyenlet, melynek a Pi lenne a megoldása. Ezt adja valaki össze.
A Pi, mint olyan, egyáltalán nem modern találmány. Már valószínűleg a babilóniak is rádöbbentek arra, életük nem lesz kerek irracionális számok nélkül, de aztán nem hitték el, így csupán a 25/8-ig jutottak (3.125), Ez azért már így is használható valamelyest, például az egyiptomiak a piramisok építéséhez használták. Sok viszontagság és háború után színre léptek a görögök, hogy I.e. 410 körül a kürénéi Theodórosz, akit más néven az ateista Theodórosznak is hívtak, legyen az, aki forradalmi módon bevezeti a matematikába az irracionális szám fogalmát. A matematika fejlődésére ez akkora nagy hatással van, mint másik ünnepeltünk, Einstein a fizikára. Az irracionális szám milyenségét már fentebb tárgyaltuk, ezért gyorsan rátérhetünk Archimédészre (i.e. 3. század), aki a mai számítási elméletet elkészíti. Ez olyan bonyolult, hogy most eltekintenénk ennek taglalásától (a lényege körülbelül annyi, hogy kör, mint olyan matematikailag leírhatatlan, csak nagyonsokszögekkel lehet operálni - vagyis mondjuk például hasraütve a hatszáznyolcvanmillióháromszázhuszonnégyszög az már szinte kör, de azért mégsem teljesen).
Hip-hopp, máris a XVI. században vagyunk, mikor is Ludolph van Ceulen publikálta a később Pi-nek nevezett szám első 20 tizedesjegyét, amit később 35-re bővített. 1706-ban Eilliam Jones gondolt egyet, majd még egyet. Ez már kettő. Hozzáadott még 1.1415...-öt és az egészet a görög P hanggal, vagyis a ma már jól ismert Pi (π) szimbólummal fejezte ki. A jelet hivatalosan Euler vezette be 1737-ben.
Ma már persze se nem Archimédeszi mód méricskélnek, és még csak nem is fejben számolnak, hanem számítógéppel.
Yasumasa Kanada és maroknyi kutatócsapata valószínűleg egy unalmas hétvégén lemondtak a Barátok Közt tokiói változatának soros folytatásáról, hónuk alá csaptak egy kenyérpirítót, egy távirányítót és egy elektronikus aranyhaltáplálék-adagolót, majd a spájzban összedobtak egy szuperszámítógépet. Ezt beindítva rögvest megparancsolták neki, hogy addig nem kap vacsorát, amig meg nem találja a Pi (π)végét. A kompjúter azóta is számol. És mindenki reménykedik, hogy nem fagy le, mert akkor kezdhetik előlről. Ma már 1 trillió helyiértékig kiszámították az értéket, de a számsorban semmilyen ismétlődési mintát nem sikerült felfedezni. Itt a Pi egymillió számjegyig.
A Pi világnapjának világpillanata ma, 3 hó 14-én, 15 óra 9 perc 26 másodperc 53 századmásodperckor következik be. Számításaink szerint ez lehetett az a pillanat is, mikor 1879-ben a kis Albert Einstein életében először kieresztette a hangját.
A bejegyzés trackback címe:
https://mesimpressions.blog.hu/api/trackback/id/tr91839862
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.