Ez féligazság. Az ember nem születik idegbajosnak, de egy idegbajos társadalomba születik bele, amely mindenkit hamarosan megbolondít. A csecsemő természetes és normális, de szegény épphogy megjött, belépett  a bolondokházába. Nincs választási lehetősége, tagja lesz a társadalomnak. Azonnal munkálkodni kezdünk rajta.

Ahogy mi élünk az nem természetes. Mindenki tudathasadásban szenved; más szóval bolond. Nem egy ember vagy – legjobb esetben kettő, de általában egy egész sereg. Ha ezt nem vagy képes felfogni, átlátni sosem fogsz élni valójában.
Ezt a tényt fel kell ismerned magadról, egyik részed gondolkodik, a másik érez. De az érzés sokkal természetesebb, mint a gondolat, hiszen azzal születtél, és amit gondolsz azt csak beléd nevelték, “megtanítottak” rá. Nem tudod honnan erednek gondolataid, az érzéseid pedig el vannak nyomva. Még amikor azt mondod….’úgy érzem’ , az is cak gondolat. Az érzések szinte teljesen kihaltak belőled.
Miért van ez így?
Ennek számos oka van. Az újszülött egy érzékeny , természetes lény. Még nem gondolkodik. Él, mint a természetben minden más élőlény. Mint egy fa, egy növény, vagy egy állat. De mi azonnal elkezdjük ‘formálni’ őt. Meg kell tanulnia , hogy el kell nyomnia érzéseit, mert ha nem, állandóan bajban van. Sírni szeretne, de nem szabad  …rossz gyerek zajos,hogy lehet valakit szeretni ha bömböl? Miért bömböl? Lehetetlen elfogadni úgy ahogy van; úgy ‘kibírhatatlan.’ Így nem szabad viselkedni.(!)
Ha nem úgy viselkedik ahogy mi szeretnénk nem kap mosolyt, akkor nem szeretjük. Nem tudjuk szeretni úgy ahogy van – csak ha szeretetre “méltó”. Ebben a kifejezésben minden benne van. Tehát ha természetes , akkor nem “méltó”.
Ami természetes azt elnyomjuk benne, és az kerül előtérbe, amire betanítottuk. A te gondolkodásod is e szerint a minta szerint alakult ki. Kialakították. Ezzel az érzés és a gondolat közti szakadék egyre szélesebb és mélyebb. Ahogy az idő múlik…..már szinte áthidalhatatlan. Már elfelejtetted, mi a természetes és mi nem az. Mesterséges ember vagy. Aki megszületett, vagy teljesen eltűnt, vagy nagyon mélyre temették.
Ha valami mégis felmerül benned, félsz megmutatni, nem akarod hogy bárki is megbotránkozzon. Ahhoz hogy eltűrjenek, el kell nyomnod az érzéseidet és ösztöneidet.
És ebből származik a neurózis, a tudathasadás. Nem tudod, mit akarsz…mi az , ami természetes, mi az ami nem. Már nem tudod, ki vagy….De valamilyen irányba mégiscsak el kell indulnod, és a legkönnyebb út az , amire beidomítottak.
Egyre távolabb kerülsz érzéseidtől.
Csak az érzések mutathatnak irányt önmagad felé!
Nem tudod mire van szükséged valójában. Ha az igazi szükségleteket elnyomod, álszükségletek alakulnak ki. Például elkezdessz anyagi, tárgyi dolgokat felhalmozni évente autót cserélsz , házat építessz, mert ami van nem olyan mint a többieké, pótcselekvésekbe menekülsz eszel, iszol,’testet építesz…’szépítessz’. De ez nem az amit akarsz, csak a valódi szükségletet lehet kielégíteni. Megfelelsz az elvárásoknak vagyis megpróbálsz megfelelni….
Sartre azt mondja valamelyik könyvében: “minden ígéret hamis. “Igaza van , nem tudsz semmit megígérni, mert nem vagy ott, nem vagy egész ember. Egyik részed megígérte, de az a rész most nincs ott, most más valaki ül a trónon; ‘sajnálom, tegnap még úgy gondoltam….’ – mondod.Ma ezt már valaki másnak kell betartania….és megszületett a képmutatás. ‘Nem azt gondolom amit tegnap, de jobb, ha megjátszom, ha úgy teszek, mintha most is úgy lenne.’ Ettől a ponttól kezdve minden csak hazugság. Ennek felismeréséhez személyiségfejlődésed egy bizonyos pontján vagy csak képes eljutni, de vannak, akik sosem lesznek képesek erre a szintre jutni útjuk során. Ha a szeretet iránti szükségleted el van nyomva, akkor követeled a figyelmet másoktól, kijátszod, vagy épp megfélemlíted őket, vezetni, diktálni akarsz. Ha elég erőszakos vagy figyelnek is – de ez nem szeretet, hanem félelem. Az éhség pedig marad. Sőt, egyre nő. Ez a kettéhasadás, a kielégíthetelen vágy: ez a neurózis.
Az ÉLET nem tradíció. Ha számodra az. akkor valójában te nem is élsz.

A bejegyzés trackback címe:

https://mesimpressions.blog.hu/api/trackback/id/tr32625275

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása