József Attila: Este volt s a bőrünk összeért
2011.03.05. 09:57
(1).jpg)
Este volt s a nyári égről Rohanó, tüzes vágyak estek belém, Mikor a bőrünk össze-összeért, Egész életemmel ott éltem én, Azon a kicsi, darabka helyen, Ahol a bőrünk, A bőrünk összeért. Most már tudom, őt, őt kerestem, Mikor jelenést kért az eszem. S ó, ti kis virágok s ti embertelen messzeségek, Értitek-e az ő szavát, ölét? Mert már nem birom el s az egész asszonyt Méhike-zümmel és hatalmas Üstökös-dobó kiáltásokkal Kihirdetem. Micsoda melletted a napsütött szöllőhegy, A hajnalszőrű friss, égi állat, Vagy a bokrok reggeli ringatódzása A hajadon földek zsenge tomporán? Minden asszony csókja összebugyog benned S már sokszor félek, nagyon félek tőled, Mert mi nagyon összebogozódtunk. S még minden szabad szálat elkeversz. Ó, mi akkor is kívánjuk egymást, Mikor énrajtam szörnyű kövek vannak És te könnyű felhőkön heversz! Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://mesimpressions.blog.hu/api/trackback/id/tr732712010
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: József Attila - EGY KISGYEREK SÍR 2011.03.11. 13:20:09
VIGYÉL ÁT, RÉVÉSZEMA sötét szoba sarkában zokogegy tehetetlen, guggoló gyerek.Sír, mint a cipő alatt a homok.Vergődik, mint a nehéz tengerek.Könnyes, miként északra nyíló völgy.Könnyes, mint könnyes a szem ürege.Könnyes, miként a kő alatt a föld.K...
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.