Vannak karmikus kapcsolatok, amelyekben a sors olyanokat köt össze, akiknek más a vérmérsékletük, a természetük, sőt lelki fejlettségük színvonala is. De valahol a mélyben, a zavaros, boldogtalan felszín alatt valami titkos egységtudat, szeretet vagy összetartozás... érzés mindig működik! Ezt vétek megbontani! Ezt az összetartozást nem az dönti el, hogy miféle veszedelmes drámákat élnek át, nem is a templomi örök hűség Isten előtt-hanem az, hogy minden viszály ellenére a fejlettebb, érzékenyebb lélek felemeli-e boldogtalan, elvadult társát, avagy az húzza le őt saját poklának színvonalára. Ha utóbbi: Azonnal válni kell! Ha az előbbi: Maradni kell, s vállalni minden keserves áldozatot! Ez az ÉN morálja. Semmi köze félelemhez, brutalitáshoz, bármiféle társadalmi, vagy vallásos előíráshoz. Minden út erkölcsös, amelyik fölfelé vezet. S erkölcstelen, ha a mélységbe visz.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.