"Erős és jóképű - no, ezért szeretem.

De nem.

Csodálom, és büszke vagyok rá, de enélkül is tudnám szeretni.

Ha csúnya volna, akkor is szeretném.

Dolgoznék érte, fáradoznék és imádkoznék érte, és az utolsó leheletéig az ágya mellett ülnék.

Igen, végeredményben megállapítom, hogy csak azért szeretem, mert az enyém, és mert férfi.

Más okot nem látok rá. (...)

A szeretetnek ez a fajtája nem érett megfontolás és tudás gyümölcse.

Az ilyen szeretetről egyszerűen azt kell mondani: van, megvan, itt van, és senki sem tudja, honnan jött.

Megmagyarázhatatlan. 

És így van jól."  :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.