Ha nem érkezik valaki a megbeszélt időben a találkozóra - legyen az nő vagy férfi, barát vagy idegen -, tizenöt percet várhatsz. Aztán menj el. S ha nem tudja magát jogos ürüggyel menteni, ne keresd többé az ilyen ember társaságát. Haragot vagy sértődést ne őrizz szívedben, mert ez méltatlan az emberhez.

A szerelem nem szabadság, hanem rabság, amint különben mindenféle emberi kapcsolat az. (...) A szerelmes csak addig szerelmes, amíg rabságban él, egy igézet, bûvölet eszelős rabságában. Abban a pillanatban, mikor a rabságból felszabadul, nem szerelmes többé.

Nézz csak körül, itt minden él! A virágok, a fák, még a békák is a körforgás részei. Minden változik, minden növekszik, mint te. Az életed sohasem ugyanaz. Egykor gyermek voltál, és mindjárt felnőtt nő leszel. Egy nap felnősz, valami fontosat teszel, gyerekeid lesznek, és egy nap elalszol te is, mint a gyertya lángja, utat engedve egy új életnek. Ez bizonyos, ez a dolgok rendje. (...) Senki sem akar meghalni, de ez a körforgás része, úgy, mint a születés. Nem élhetsz halál nélkül.

Csak azt nem értem, hogy az emberek az utcán miért nem nevetnek egymás szemébe? Én azt érzem, hogy az ablakokból és a sírokból is ki kellene röhögniök, és az égnek meg kellene szakadnia s a földnek rázkódnia a nevetéstől.


Hozzávalók:

• 1 kg krumpli
• 2 egész tojás
• liszt
• 1 nagy pohár tejföl
• 20 dkg sajt
• só
• bacon

Elkészítés:

1. Hámozzuk meg a burgonyát, és a kislyukú sajtreszelőn reszeljük le.

2. Üssünk hozzá 2 egész tojást, sózzuk, keverjük össze.

3. Adjunk hozzá annyi lisztet, amennyit felvesz, tehát egy nokedli-állagú tésztát kapjunk.

4. Lobogó sós vízbe szaggassuk a nokedlikat. Ha kész, szűrjük le.

5. Kiolajozott tepsibe helyezzük a nokedlit, és 1 nagy pohár - sóval elkevert - tejfölt öntsünk rá. Óvatosan keverjük el, és szórjuk meg reszelt sajttal.

6. Előmelegített sütőben addig süssük, míg a sajt szépen rá nem pirul.

7. Tálaláskor pirított baconkockákkal szórjuk meg a tetejét.

Kevesek viselik el saját győzelmük terhét: a többségük lemond álmairól, amikor azok valóra válhatnának. Vonakodnak megvívni a Nemes Harcot, mert nem tudják, mit kezdjenek a boldogságukkal, túlságosan foglyai a világ dolgainak. Úgy, mint én, aki meg akartam találni a kardomat, anélkül, hogy tudnám, mit kezdjek vele.

A mi érzelmeink tényleg kevésbé látványosak, mint a riválisának saját fejével nekirontó orrszarvúé vagy a másik hím utódait elpusztító oroszláné, de nemcsak, hogy megvannak, hanem alapvetően megszabják viselkedésünk irányát is.

- Milyen színû a szomorúság? - kérdezte a csillag a cseresznyefát, és megbotlott egy felhőfoszlányban, amely gyorsan tovább szaladt. - Hallod? Azt kérdeztem, milyen színû a szomorúság?
- Mint a tenger, amikor magához öleli a napot. Haragosan kék.
- Az álmoknak is van színe?
- Az álmoknak? Azok alkonyszínûek.
- Milyen színû az öröm?
- Fényes, kis barátom.
- És a magány?
- A magány az ibolya színét viseli.
- Mennyire szépek ezek a színek! Küldök majd neked egy szivárványt, hogy magadra teríthesd, ha fázol. A csillag behunyta a szemét, és a végtelennek támaszkodott. Egy ideig így maradt, hogy kipihenje magát.
- És a szeretet? Elfelejtettem megkérdezni, milyen színû a szeretet?
- Pont olyan, mint az Isten szeme - válaszolt a fa.
- Na és a szerelem?
- A szerelem színe a telihold.
- Vagy úgy. A szerelem színe megegyezik a holdéval! - mondta a csillag.
Majd messze az ûrbe bámult. És könnyezett.

Tduta, hoyg egy anlgaii etegyem ktuasátai szenirt nem szímát melyin serenrodbn vnanak a bteűk egy szbóan, az etegyeln ftonos dloog, hogy az eslő és az ultosó bteűk a hölyeükn lneegyek. A tböbi bteű lheet tljees össze-vabisszásagn, mgiés porbléma nlkéül oalvsahtó a szveög. Eennk oka, hogy nem ovalusnk el mniedn eyegs bteűt, cask a szót eszgébéen.

-A nők egyszerűek, miért nem értik őket a férfiak?
-Mert ők még egyszerűbbek.

Tous ces gens qui s'agitent
Tous ces gens qui m'évitent
Courez, courez, courez,
Mais sans moi

Tous ces hommes en colère
La fierté au revers
Mais qui n'ont pas compris
Que leur vie d'avant est finie

Dansez, dansez, dansez
Allez, riez danser
Faites tout pour oublier
Que votre monde va s'écrouler

{Refrain:}
Libre, moi je suis libre
De faire ma vie
Comme j'ai envie
Libre, moi je suis libre
Et on se fout
De ce qu'on dit de nous
Libre, libre moi je suis libre

Le monde est un manège
Qui tourne comme une boule de neige
Tournez, tournez, tournez,
Mais sans moi

Je vous laisse à vos chaînes
J'ai bien assez des miennes
Gardez vos certitudes
Vous êtes des hommes, oui, mais du Sud

Dansez, dansez, dansez
Allez, riez danser
Faites tout pour oublier
Que votre monde va s'écrouler

{au Refrain}

Libres, nous on est libre
De faire nos vies
De vivre aussi (de vivre aussi)
Libres (nous on est libre)
Nous on est libre (de faire nos vies)
Et on se fout
De ce qu'on dit de nous
Libres, libres nous on est libre

Libres, nous on est libres
De faire nos vies
De vivre aussi
Libres, libres, nous on est libre
Libres...

,,..azt mondják egy percig tart, hogy észrevegyél valaki különlegeset..

egy óráig, hogy komolyan vedd..

egy napig, hogy megszeresd..

és egy egész élet kell ahhoz, hogy elfelejtsd.."

A fiatalság nem életkor, inkább lelkiállapot: akaraterő, képzelőerő, heves érzelmek, a bátorság uralma a gyávaság fölött, amikor a kalandvágy legyőzi a kényelemszeretetet. Attól még nem öreg valaki, hogy megélt valahány évet. Öregedni annyi, mint lemondani az álmainkról. Az évek ráncossá teszik a bőrt, a lelkesedés hiánya pedig a lelket.

Azt hiszem, kevesen tudják, mi az igazi félelem. Mert a legtöbb ember létező dolgoktól fél. De a legszörnyûbb félelem mindenek között, ha az ember olyasmitől fél, ami alaktalan.