Hozzávalók:

• 60 dkg sütőtök
• 1 fej vöröshagyma
• 1 db tyúkhúsleves kocka
• só
• bors
• curry
• chili
• gyömbér
• 2-3 evőkanál tejföl vagy 2 dl tejszín
• citrom

Elkészítés:

A hagymát apróra vágom, kevés olajon megpiritom. A sütőtököt kockára vágom, a hagymához teszem. Fűszerezem sóval, borssal, curryvel, chilivel, gyömbérrel. Felöntöm vízzel, hogy ellepje. Utána 1 db leveskockat teszek hozzá. Puhára főzöm. Legvégén botmixerrel pépesítem, hozzáöntöm a tejfölt vagy a tejszínt. Tálalásnál kis citromlevet öntök rá.

Megjegyzés:

Ehhez a krémleveshez szoktam sajtos pirítóst készíteni, vagy bármilyen sajtot kockára vágok, és azzal díszítem. Nagyon finom;-)
 

Nemcsak azért öltem meg a halat, hogy kenyerem legyen, és hogy eladjam eleségnek - gondolta. - A dicsőségért öltem meg, és azért, mert halász vagyok. De szerettem, amíg élt, és azután is szerettem. Ha szeretjük, akkor nem bûn megölni. Vagy csak annál nagyobb bûn?
 

Volt valami varázslatos benne, félig kislány, félig nő volt, a pajkos tündérből szirénné vált, majd vissza, játszott az emberi érzelmek minden skáláján, néha csupán arcmimikáját és hihetetlenül szép, zöld szemét hívta segítségül.

Húzd ki magad, Kétlábú Majom! Bár a cápák legyőznek téged úszásban, a gepárdok futásban, a sarlósfecskék repülésben, a csuklyásmajmok ügyesebben másznak, az elefántok erősebbek, a mamutfenyők jóval túlélnek téged, mégis nálad a legnagyobb kincs: az, hogy megérted azt a kegyetlen folyamatot, amelynek létedet köszönheted.

Az ember választja a betegségeit. (...) Tudod, amikor elfog a herót, amikor az élet minden rezdülésében csupán terhes kihívást látsz, amikor jobban esik keseregve nyavalyogni, irigyen gyűlölködni, mintsem épeszű dolgot cselekedni, amikor feladod önmagadban a harmóniát, betegséget választasz. Azt hiszed, jól elbújtál a terhek elől, téged hagyjanak a francba, elvégre te beteg vagy. És ekkor az is leszel, jönnek sorban a tünetek, és te tényleg átkozottul lepusztulsz, önnönmagadat füstölöd ki a tutinak hitt, helyes kis menedékedből. Szóval, amikor az élet valami kínos helyzetet bűvöl eléd, ne bújj el előle. Nem lehet elbújni. Ne gyűlölettel kezeld, ne koholt "tünetekkel" címkézd fel a bajt. Vállald magadat! S ha a saját szemedbe nézel, meglátod, semmi sem olyan súlyos, amilyennek látszik, a problémák orvosolhatók, viszont a neurózis, a stressz, ha engedsz neki, tényleg megöl.

Soha még a legkiválóbb szerző sem vetett papírra két ilyen sikeres sort - a legmohóbb életrajzíró sem bukkanhatott soha ilyen szerencsés leletre. A szerelmes nő lelkesedése még az életrajzíróénál is nagyobb. Neki már a kézírás is mennyei üdvösség, függetlenül a tartalomtól.

A síró s hencegő érzésből, tépett szívem,
Az "örök" szerelemből, lásd, ez a rongy maradt,
E kéjes mozdulat, mellyel a poharat,
Az édes poharat bús számhoz közelítem.

Én azt hiszem, nem a szememmel imádlak, az tudja, hogy hibád mily rengeteg
Szívemnek jó, mit néma társa megvet, a látvány ellenére az szeret.

Néhányszor próbáltam már meglépni érzéseim elől, amelyek meglehetősen aggasztottak. Néhányszor meg is léptem, négy-öt napra, hat hétre, remélvén, hogy az őrjítő indulatok elhalnak bennem: nem bírtam elszenvedni a szerelemhez társuló végtelen féltést. Mígnem rájöttem, hogy kapcsolatunk azért ennyire gyötrelmes, mert eloldozhatatlanul mély. Már tudom, nem is aggaszt a sokszorosan összetett érzés. Uralom az általa kiváltott indulatokat, letisztult a féltés, erejéből így sem vesztett, mindössze kikristályosodott.

A vándorló madár elindul valahonnan, és elindul valahová. Az ősi ösztönök pókhálója abban a pillanatban összeköti az életnek, a földnek, a szívnek és gyomornak ezt a két helyét, s erről letérni éppen úgy nem lehet, mint a vonatnak a sínekről. Elpusztulhat az egész csapat, elpusztulhat minden gólya az utolsóig, de az utolsó, a legutolsó ugyanezt az utat keresi meg, mint ahogy egyik szobából a másikba átmenni csak az ajtón lehet.

Meséld el, lelkem, a szép nyárhajnali látványt,
melybe ma szemünk ütközött:
Az ösvényforduló kavicsos homokágyán
váratlan egy iszonyú dög
nyitotta, lábit cédán magasba lökve,
míg izzadt méreg járta át,
elénk, gúnyosan és semmivel sem törődve,
kipárolgással telt hasát.
A nap sugarai tán azért tündököltek
úgy e sülő szemét fölött,
hogy atomjaiban adják vissza a Földnek
azt, amit az egybekötött.
S e gőgös vázra mint nyiladozó virágra
nézett alá az ég szeme;
a bűz ereje az egész rétet bejárta,
azt hitted, elájulsz bele.
A mocskos has körül legyek dongtak, s belőle
folyadékként és vastagon,
fekete légiók, pondrók jöttek, s nyüzsögve
másztak az élő rongyokon.
S mindez áradt, apadt, mint a hullám, s repesve
s gyöngyözve néha felszökellt;
a test bizonytalan dagadva-lélegezve
sokszorozott életre kelt.
S e világ muzsikált, halkan zizegve, lágyan,
mint futó szél a tó vizén,
nagy mint a mag, melyet a gabonaszitában
ütemre forgat a legény.
A széteső alak már-már nem volt, csak álom,
kusza vonalak tömege,
vázlat, melyet csak úgy fejez be majd a vásznon
a művész emlékezete.
Egy elijedt kutya a szirt mögé lapulva
nézett bennünket dühösen,
sóváran lesve a percet, amikor ujra
lakmározhat a tetemen.
- És hiába, ilyen mocsok leszel, te drága,
ilyen ragály és borzalom,
szemeim csillaga, életem napvilága,
te, lázam, üdvöm, angyalom!
Igen! ilyen leszel, te, nők között királynő,
az utolsó szentség után,
csontod penész eszi, húsodból vadvirág nő
s kövér gyom burjánzik buján.
De mondd meg, édes, a féregnek, hogy e börtön
vad csókjaival megehet,
én őrzöm, isteni szép lényegükben őrzöm
elrothadt szerelmeimet!

Az észlelés világa teljesen áthatolható. Minden magasabb tudás, minden elvárás, minden vágy állandóan befolyásolja.

Az ember mindig legyen tisztában azzal, hogy kicsoda. Vagy, hogy ki nem.

Elveszíthetünk bármit, semmi nem hiányozhat. De ha a szeretet kihuny a szívből, mindent elveszítettünk, legfőképpen: önmagunkat.

Míg egy ujjal mutogatsz valakire, másik négy ujjad magadra mutat.

A holdfényben csókolóztak - vágyakozástól, félelemtől kétségbeesetten, könnyeik összefolytak, de azután a világ is lassan eltűnt körülöttük.

  A világ nem tud legyőzni bennünket, de mi megsemmisíthetjük magunkat azzal, hogy túlságosan is vágyódunk olyan dolgok után, amelyek nincsenek, és azzal, hogy túl sokat emlékezünk.

Szeressük a testi szerelmet, de ne nyugodtan, köznapian, rend és törvény szerint, hanem lángolón, nekivadulva, zabolátlanul! Kutassunk utána, ahogy az arany és a gyémánt után kutatnak, mert értékesebb ezeknél, lévén felbecsülhetetlen és mulandó! Üldözzük szüntelenül, haljunk meg érte és általa.

Önmagában véve a nemi érzésben, a részvét és imádat érzésében az a közös, hogy az ember a maga élvezetével egy másik embernek is jót tesz.


Hozzávalók:

• A piskótához:
• 6 db tojás
• 30 dkg porcukor
• 6 evőkanál forró víz
• 20 dkg liszt
• fél csomag sütőpor
• csipet só
• A krémhez:
• 2 csomag csokoládés pudingpor
• 20 dkg jó minőségű csokoládé
• 5 dl tej
• 12 dkg porcukor
• 25 dkg sütőmargarin
• 2 csomag vaníliás cukor
• A díszítéshez:
• pirított dió
• 5 dkg tortabevonó
• 2 evőkanál olaj
• 1 csomag tejszínhabpor
• 1,5 dl tej

Elkészítés

A piskótához a tojásokat kettéválasztom, és a fehérjéket egy csipet sóval berakom a hűtőbe. A sárgákat a forró vízzel és a porcukorral legalább 5 percig habosra kavarom. A lisztbe kavarom a sütőport, és a sárgához szitálom, jól összekeverem. Egy 26-cm-es tortaformát sütőpapírral kibélelek, a sütőmet begyújtom 175 fokra. A fehérjéket kemény habbá - szinte túróssá - keverem, és egy nagy lapát segítségével óvatosan a lisztes masszámba forgatom-keverem. Beleöntöm a formába, elegyengetem, és berakom 10 percre sülni, ezután a 160 fokra csökkentem a hőt, és 30 percig sütöm a tésztát.

Közben a tejjel, a porcukorral, a vaníliás cukorral és pudinggal kemény pudingot főzök. Gőz fölött megolvasztom a csokikat, és a még forró pudingba keverem. Lehűtöm. Megnézem 30 perc után a tésztát, hurkapálcával, és ha nem jó, akkor még visszateszem 10 percre. Ha a krém kihűlt, akkor belekeverem a margarint. Ha nagyon csomós, akkor én be szoktam vetni a botturmixot, mert azzal habos krémet kapok. Ha a torta is kihűlt, akkor keresztben 3 felé vágom, betöltöm a krémmel, és lehet is díszíteni.

Megjegyzés

Nem előírás így díszíteni, de leírom, én hogyan csináltam. A tetejére olvasztott tortabevonót raktam, és amikor megszilárdult, akkor a habporból vert habbal bekentem az oldalát. Pirított, durvára vágott dióval bevontam az oldalát, és a maradék tejszínhabbal díszítettem még. Jó étvágyat kívánok hozzá!

Hozzávalók:

• A tésztához:
• 30 dkg liszt
• 30 dkg porcukor
• 25 dkg sütőmargarin
• 9 db tojás
• 1 csomag sütőpor
• 1 csomag vanília ízű pudingpor
• 1 csomag puncs ízű pudingpor
• 1 csomag csokoládé ízű pudingpor
• csipetnyi só
• A krémhez:
• 2 csomag vanília ízű pudingpor
• 5 dl tej
• csipetnyi só
• 2 csomag vaníliás cukor
• 20 dkg porcukor
• 25 dkg sütőmargarin
• A mázhoz:
• 10 dkg étcsokoládés tortabevonó
• 5 dkg sütőmargarin
• 2 evőkanál kakaópor

Elkészítés

1. A tojásokat kettéválasztjuk úgy, hogy a fehérjéket hármasával külön-külön pohárba tesszük.

2. Kimérünk háromszor 10 dkg lisztet, és elkeverjük bennük az egyenlően elosztott sütőport, és egyenként a különböző ízű pudingporokat.

3. Egy 25x35 cm-es magas falú tepsit kikenünk, és szalvétával béleljük.

4. A margarint habosra keverjük a tojások sárgájával, a porcukorral és a csipetnyi sóval. Ezután három egyenlő részre osztjuk.

5. Az első részbe belekeverjük a vanília ízű pudingporral elkevert lisztet (ha szükséges, kevés tejjel hígíthatjuk a masszát), és óvatosan beleforgatjuk a 3 tojásfehérjéből vert kemény habot. A tepsibe simítjuk, és előmelegített sütőben, 200 fokon 10 perc alatt tűpróbáig sütjük. Egy deszkára kiborítjuk, és ha kicsit hűlt, lehúzzuk róla a szalvétát.

6. Ha a tepsi kicsit hűlt, enyhén kikenjük, szalvétával béleljük. Ugyanígy sütjük meg a puncs és a csokoládé ízesítésű lapokat is, majd hagyjuk kihűlni.

7. A krémjez a vanília ízű pudingporokat 2 dl tejben csomómentesen elkeverjük. A maradék tejet főni tesszük a csipet sóval, majd folyamatosan kevergetve sűrűre főzzük benne a pudingport. A tűzről levéve többször megkavarjuk, amíg teljesen kihűl.

8. A margarint habosra keverjük a porcukorral és a vaníliás cukrokkal, majd a kétféle krémet összekeverjük.

9. A krém felét egyenletesen elkenjük a csokoládés lapon. Erre tesszük a puncs ízű lapot, majd a maradék krémetm végül a vaníliás lapot.

10. A csokimázhoz a tortabevonót kis darabokra törjük, és gőz fölött összeolvasztjuk a margarinnal és a kakaóporral. A gőzről levéve kicsit hagyjuk hűlni, majd vizezett késsel a sütemény tetejére simítjuk.

11. Ha a csokimáz megszilárdult, vízbe mártott éles késsel hosszúkás szeleteket vágunk belőle.

Köszönöm, hogy te vagy.
Az órát köszönöm,
Amelyben fényül nyert e
Világtalan világ,
Köszönöm, hogy kezed
Kinyújtottad felém,
S árnyául elfogadtál sugárzó
életednek...