"Minden kapcsolat, történés valahonnan valahová tart. Erre kell figyelni. Úton vagyunk-e még? Vagy már csak ismételjük magunkat? Mit "hoz ki" belőlünk az együttélés? Jót? Előre lépést, derűt, szabadságot, munkaképességet? Rosszat? Idegességet, beszűkülést, rosszkedvet? A kapcsolat változik, és benne változunk mi is. Előfordulhat, hogy az utak szétágaznak. Ha tartósan úgy érezzük, hogy már nincs dolgunk egymással, harag és gyűlölet nélkül is el lehet búcsúzni. Azonban sokszor a másikra haragszunk, mert nem olyan vagy nem vált olyanná, amilyennek elképzeltük. Pedig nem tehet arról, hogy nem vagyunk elég jó emberismerők, és olyat kértünk, amit nem tud megadni. Elmenni könnyen kell, ahogy a levél leválik a fáról. Elmenni egyszer szabad csak és véglegesen. Egy foghúzás rossz, de elviselhető. De ha mindennap húznának rajta egy keveset - azt nem lehetne kibírni. Az ilyenfajta szétválásban tönkremegy két ember."

Hideg, sötét éj van: itt ülök szobámban
Kihűlt, fásult szívvel, búsan, egyedül...
Odakint a hűvös, őszi éjszakában
Hervasztó, hideg szél egy dalt hegedűl.
Hervasztó, hideg szél miről is dalolhat,
Mint az elmulásról?... Ismerem e dalt...
Édes reményekről, amelyek csak voltak,
Melyeknek emléke őrületbe hajt!...

Virágot dermesztő, novemberi szellő
Ne zúgd e siralmas, síró éneket,
Ami régen elmult, ami vissza nem jő,
Sirjokból ne ébressz tört reményeket!
Hiszen e bolond szív, hogyha már nem érez,
Szép reménye, vágya mind, mind tova szállt,
Nyugodt, de ha egyszer öntudatra ébred,
Kéri a megváltást, kéri a halált!...

Elmulás zenéje, bús őszi, hideg szél,
Feledni akartam, altatni szivem,
Dacolni a múlttal, úgy-e, mily rideg cél?
De ez, amin lelkem megnyugszik, pihen...
Novemberi szellő, jobb lesz, ha kioltod
Az emlékezésnek régi lángjait,
Engedd, hogy feledjek, hiszen az a boldog,
Kinek nincsen semmi, semmi vágya itt!...

Kérdezd meg akármelyik idős embertől, észrevette-e, hogy telt le az élete? Nem vett észre semmit. A múlt olyan, mint a párás távoli sztyepp. Reggel, mikor arra jártam, még minden világos volt körös-körül, de ahogy megtettem húsz kilométert, már pára borult a sztyeppre, és innen már nem lehet megkülönböztetni az erdőt a dudvától, a szárazföldet a kaszálótól.

Hozzávalók:

• A tésztához:
• 1 kg liszt
• 5 dkg élesztő
• pici cukor az élesztő felfuttatásához
• 5 dl tej
• 2 dl étolaj
• 1 evőkanál 10%-os ecet
• 1 evőkanál citromlé
• fél marék só
• A töltelékhez:
• 25 dkg apróra vágott főtt sonka
• 8 db nagyobb vagy 13 db kisebb kockasajt (csípőspaprikás vagy sonkás)
• pici olaj a tepsi kikenéséhez
• Valamint:
• 1 db tojás a kiflik megkenéséhez
• kevés sajt a tetejére

Elkészítés:

Az élesztőt kevés cukorral felfuttatjuk. A kelesztőtálba beletesszük a lisztet, a sót, az olajat, a citromlevet, az ecetet és a felfuttatott élesztőt, majd a kézmeleg tejjel jól kidolgozzuk. Akkor jó, ha már az edény falától elválik. Kb. 30-40 perc alatt duplájára kelesztjük, táblára borítjuk, majd 8 felé osztjuk.

Ezután a cipókat köralakúra kinyújtjuk, és 8 cikkre vágjuk, mintha pizzát szeletelnénk. Összesen 64 db kiflink lesz.

A cikkek szélesebb végére 1-1 teáskanálnyi apróra vágott sonkát és egy kisebb darab kockasajtot helyezünk, majd a két végét picit behajtva feltekerjük (így nem tud a sajt kifolyni a kifliből).

A tepsit megkenjünk vékonyan étolajjal, majd ráhelyezzük a kifliket. Megkenjük tojással, és sajtot hintünk a tetejére. (El is maradhat a sajt a tetejéről, de mutatósabb úgy.)

Meleg helyen fél órát kell pihennie még, majd 180 fokos sütőben megsütjük.

Megjegyzés:

A sonkát gyorsaprítóval vágtam nem túl apróra. Nagyobb lukú húsdarálóval is lehet, de fel is lehet kockázni. Ha apróbb, egyszerűbb vele bánni a feltekerésnél. Egy kockasajtot, ha kisebb súlyú, akkor 4-5 db kiflibe teszem, ha a nagyobb súlyút veszem, akkor azt 8 kiflibe osztom szét.

Neulich bin ich mit hundertzwanzig
Auf meinem Fahrrad 'rumgefahr'n
Und wie immer konnt' ich nur hoffen
Die Polizei haelt mich nicht an
Denn dann muesst' ich Strafe zahlen
Und man fuehrt mich zum Verhoer
Und mein armes kleines Fahrrad
Staend alleine vor der Tuer

Oh wie liebe ich mein Fahrrad
Warum das weiss ich nicht genau
Meinem Fahrrad werd' ich treu sein
Im Gegensatz zu meiner Frau
Niemals werd' ich es verlassen
Niemals werd' ich von ihm geh'n
Denn wir fliegen wie auf Wolken
Weil wir uns so gut versteh'n

Jeder Popel faehrt 'nen Opel
Jeder Affe faehrt 'nen Ford
Jeder Bloedmann faehrt 'nen Porsche
Jeder Arsch 'nen Audi Sport
Jeder Spinner faehrt 'nen Manta
Jeder Doedel Jaguar
Nur Geniesser fahren Fahrrad
Und sind immer schneller da

Mein Fahrrad ist nicht Lila
Denn das macht mich gar nicht an
Es ist auch nicht braun
Weil ich braun nicht leiden kann
Nein ich hab's blau angestricken
Vom Sattel bis zum Schlau
Und ich find das aeusserst passend
Denn blau bin ich manchmal auch

Jeder Popel faehrt 'nen Opel.....

Hozzávalók:

• 10 dkg mandula
• 35 dkg étcsokoládé
• 15 dkg sütőmargarin
• 2 evőkanál tejszín
• 5 tojás
• 20 dkg cukor
• 1 vaníliarúd
• 1 csipet só
• 2 evőkanál tej
• 2 dkg cukrozatlan kakaópor
• kevés sütőmargarin és cukrozatlan kakaópor a tortaforma előkészítéséhez
• A mázhoz:
• 10 dkg étcsokoládé
• 4 dkg sütőmargarin
• 1 evőkanál rum

Elkészítés:

Előmelegítjük a sütőt 150 fokra. Alaposan kimargarinozunk egy 24 cm átmérőjű tortaformát, aztán sütőpapírt illesztünk az aljába, és a sütőpapírt megkenjük margarinnal. Ezután ahelyett, hogy kiliszteznénk a formát, vékonyan beszórjuk teaszűrőn átszitált, csomómentes kakaóporral, hogy ezzel is erősítsük a torta csokis ízét.

A mandulát száraz serpenyőben mérsékelt lángon kevergetve illatosra pirítjuk, és ha kihűlt, durvára daráljuk. Az étcsokit apróra törjük, és a margarinnal meg a tejszínnel együtt finom gőz fölött kevergetve megolvasztjuk. Ha már sima és folyós, félretesszük kihűlni.

Indulhat az érdemi munka, azaz a tortamassza elkészítése és a tortasütés. A tojásokhoz hozzáadjuk a cukrot, a vaníliarúd kikapargatott belsejét, a sót és a tejet, aztán robotgéppel néhány perc alatt habosra és sűrűre verjük. Akkor lesz jó, ha a térfogata legalább a duplájára nő. Ekkor apránként belecsurgatjuk az olvadt csokit, jól elkeverjük, majd teaszűrőn át beleszitáljuk a masszába a kakaóport. Az egészet rendesen kidolgozzuk, aztán letesszük a gépet, fakanalat veszünk elő, és beleforgatjuk a durvára darált mandulát. A masszát beleöntjük az előkészített tortaformába, és 45 percig sütjük. Ennyi idő után készen van, pedig a beleszúrt tű ragacsosan jön ki belőle. Nem baj, ennek így is kell lennie, és ha tovább bent hagynánk, azzal túlsütnénk, kiszárítanánk.

Megvárjuk, amíg a torta langyosra hűl, aztán óvatosan körbevágjuk egy késsel, kifordítjuk egy nagy tálra, és lehúzzuk róla a sütőpapírt. Miután teljesen kihűlt, lefóliázzuk, és betesszük 1 éjszakára a hűtőbe.

A mázhoz enyhe gőz fölött kevergetve összeolvasztjuk az apróra tört étcsokit a margarinnal és a rummal. Még langyosan rákenjük a hideg tortára, egyenletesen eloszlatjuk rajta, és a tortát visszatesszük 1 órára a hűtőbe. Tálalás előtt 30 perccel kivesszük onnan, hogy kicsit felmelegedjen, aztán forró vízbe mártott, majd szárazra törölt késsel vékonyan felszeleteljük.
 

Megjegyzés:

10 szeletes torta lesz belőle.

Ha az ember életében nincs egy vízió, mely után vágyakozhat, melyet valóra
szeretne váltani, akkor hiányzik
a hajtóerő, hogy szívvel-lélekkel küzdjön.

Hozzávalók:

• A piskótához:
• 5 tojás
• 5 kanál cukor
• 5 kanál liszt
• 1 csomag sütőpor
• 1 csomag vaníliás cukor
• pici só
• 1 evőkanál olvasztott sütőmargarin
• A krémhez:
• 50 dkg tehéntúró
• 2 dl tejföl
• 1 marék mazsola vagy aszalt gyümölcs
• 5 evőkanál cukor
• 1 citrom reszelt héja
• 2 dl habtejszín
• 1 csomag habfixáló
• 50 dkg eper
• 1/4 csomag piros tortazselé

Elkészítés:

A piskótához az 5 tojásfehérjét kevés cukorral és sóval kemény habbá verjük. A tojások sárgáját a többi cukorral, az olvasztott margarinnal szintén géppel 4 percig keverjük, majd mehet bele a liszt, a sütőpor és a fehérjehab. 180 fokra előmelegített sütőben, bélelt, lapos tepsiben 12 percig sütjük. Hagyjuk hűlni, lehúzzuk a sütőpapírt vagy az alufóliát, és 3 felé vágjuk a piskótát.

A krémhez a tejszínt, 1 kanál cukorral és 1 csomag habfixálóval kemény habbá verjük. A túrót krumplinyomón áttörjük egy nagyobb tálba, hozzáadjuk a többi alapanyagot, jól elkeverjük, majd a tejszínhabot is hozzákeverjük. Hűtőbe tesszük.

Az epret megmossuk, szeletekre vágjuk. Az alsó piskótalapot megkenjük túrókrémmel, eperszeleteket teszünk rá, vékony réteg krémmel lefedjük, ráhelyezzük a középső lapot, ugyanígy megtöltjük, majd befedjük piskótával. A tetejét és az oldalát is megkenjük a maradék krémmel, és a legszebb eperszeletekkel díszítjük.

A piros tortazseléből egy keveset kb. 1 dl vízzel pohárba teszünk, 1 percre a mikróba rakjuk, majd kevergetjük egy kicsit, és csak az eperszemekre kenegetjük. Kész is van - és isteni!

Megjegyzés:

Azért csinálok lapos piskótát, mert az 12 perc alatt megsül, és nem lehet elrontani, míg ha kapcsos kerek formában csinálnám, 50 percig sülne.

A tejfölt el is lehet hagyni, akkor viszont a tejszín mennyiségét kell 4 dl-re emelni. Lehetne az epret nem szeletekben, hanem turmixolva is rákenni, illetve a túrókrémbe keverni, ki hogy szereti, mindenhogy finom.

Egy lényeges dologra felhívom a figyelmedet. Szeretni csak fölfelé lehet. Nem lefelé, csakis fölfelé.


Senkit sem szeretünk azért, mert buta, gonosz, aljas, csúnya, büdös, kellemetlen, gyenge, gyáva - hanem azért, mert okos, jó, szép, kellemes, erős, bátor. Még akkor is, ha nem ilyen - ha szeretjük, belelátjuk vagy beleképzeljük mindezeket az értékeket. Ha azt mondod: "olyannak szeretlek, amilyen vagy", nem igaz! Mert ha valóban szeretsz, többnek látsz, mint amilyen vagyok. Ha szeretsz valakit, fölfelé nézel rá, minőségileg többnek látod. Mai kifejezéssel azt mondhatnánk, hogy a szeretet nem objektíven lát. Aki szeret, az nem a szemével, hanem a szívével lát.

Tudod, az ember felébred éjjel és levegő után kapkod... Kinyújtja kezét a sötétben, és egy kezet keres. Nem bírja megérteni, hogy a másik nincs többé, nincs a közelben, a szomszéd házban vagy utcában. Hiába megy az utcán, a másik nem jöhet vele szemközt. (...) Ebben a kancsi, delejes, mágikus állapotban, a várakozó és nélkülöző szerelmesek lelki állapotában van valami a hipnotizáltak önkívületéből; olyan a pillantásuk is, mint a betegeké, akik ájult-tikkadt pillantással, lassú szempillafelvetéssel, a delejes álomból ébrednek. Ezek nem látnak mást a világból, csak egy arcot, nem hallanak mást, csak egy nevet. De egy napon felébrednek. Körülnéznek, szemük dörzsölik. Már nemcsak azt az arcot látják... pontosabban, azt az arcot is látják, de homályosan. Különös érzés ez. Amit tegnap még nem lehetett elviselni, úgy fájt és égetett, ma nem fáj többé. Ülsz egy padon és nyugodt vagy.

Hozzávalók:

• 50 dkg fagyasztott leveles tészta
• 4 csomag vaníliás pudingpor
• 8 dl víz
• 6 evőkanál cukor
• 5-8 dl cukrozott tejszín
• porcukor

Elkészítés:

A leveles tésztát kiolvasztjuk, 4 felé vágjuk, és nagyon vékonyra kinyújtva kisütjük egy tepsi hátlapján. Amikor kisült, még melegen kicsit megnyomkodjuk, hogy laposabb legyen. Közben a pudingot megfőzzük a cukorral és a vízzel, és hagyjuk kihűlni. Amikor már csak langyos, beleöntjük a tejszínt, és habverővel kemény habot verünk belőle (azért írtam 5-8 dl-t, mert aszerint változtatható, hogy ki mennyire szereti tejszínesen az ízét, vagy mennyire szeretne sok krémet a sütibe).

A kihűlt lapokra rétegesen rákenjük a krémet. A tetejét porcukorral meg lehet hinteni.

Megjegyzés:

A recept tetszés szerint változtatható, mert sima tejszínnel is meg lehet csinálni, csak akkor több cukor kell a pudingba, és egy kis habfixáló sem árt hozzá. Illetve ha valaki nem szereti a tömény krémet, akkor 2 csomag leveles tésztát is felhasználhat, akkor csak félbe kell vágni, és nagyobb lapokat kisütni belőle. 1 csomag tésztával és 8 dl tejszínnel a képen látható az eredmény. 12 db ilyen bálnaméretű szelet lesz belőle.

A szeretet két ember között azt jelenti, hogy a másik öröme, jó érzései (...) fontosabb, mint az enyém. A szeretet lemondást jelent az önző, egocentrikus életvitelről. A szeretet szívesen vállalt áldozatokkal jár utólagos számlabenyújtások, megbánások nélkül. A szeretet - ha már megszűnt is - visszaragyog a múltból, mint az élet legfontosabb ajándéka. Még egyszerűbben: a szeretet annak az öröme, hogy a másik a világon van.

Az ember, aki alaposan meggyőződött az okság törvényének egyetemes működéséről, egy pillanatra sem tudja elfogadni egy létező gondolatát, aki beleavatkozik az események folyamába. Számára nincs értelme a félelem vallásának, és ugyanilyen kicsi a társadalmi és erkölcsi vallásnak. Egy Isten, aki jutalmaz és büntet, elképzelhetetlen számára annál az egyszerű oknál fogva, mivel az emberi cselekedeteket külső és belső szükségletek határozzák meg, így Isten szemében az ember nem tehető felelőssé jobban, mint amennyire egy élettelen tárgy felelős azokért a mozgásokért, amelyeket végez. (...) Egy ember erkölcsi magatartása rokonszenven, neveltetésen, szociális kapcsolatokon és szükségszerűségeken kell, hogy alapuljon; semmi vallásos alap nem szükséges.

Hozzávalók:

• 20 dkg vaj
• 1 kg libanyak
• 30 dkg libazúza
• 30 dkg vöröshagyma
• 30 dkg sárgarépa
• 8 dkg fokhagyma
• 15 dkg fehérrépa
• 1 csokor friss tárkony
• 30 dkg narancs
• 20 dkg citrom
• 3 dl tejföl
• 10 dkg finomliszt
• só
• bors

Elkészítés:

A libanyakat feldaraboljuk, és a habzásig hevült vajra tesszük. A libazúzát megtisztítjuk, feldaraboljuk, és a libanyakhoz adjuk. Hozzákeverjük még a nagy kockákra vágott vöröshagymát, valamint az egészen finomra vágott fokhagymát. Megsózzuk, és aprított friss tárkonylevéllel fűszerezzük.

A fehérrépát, valamint a sárgarépát felszeleteljük, és hozzáadjuk. Megborsozzuk, és miután a libaaprólék színt kapott, meghintjük leheletnyi finomliszttel, és néhány percig tovább pirítjuk. Ekkor belecsavarjuk a citromok és a narancsok levét, valamint hozzákeverjük a tejfölt is. Felöntjük vízzel, és az összetevőket addig főzzük, amíg megpuhulnak, ami körülbelül 1,5 óra. Az elfőtt vizet időnként pótoljuk.

A libanyaklevest tárkonylevéllel meghintve tálaljuk.

1. A magyar országgyűlési választási rendszer

2. Az önkormányzati választások

3. Választási alapelvek

4. Választójogosultság

5. Választások alapelvei

6. Források

• 10 dkg krémsajt
• 10 dkg camembert
• 5 dkg vöröshagyma
• 10 dkg juhtúró
• 5 dkg vaj
• 4 dkg fokhagyma
• 10 dkg lilahagyma
• 2 dl tejföl
• 10 dkg feta sajt
• 10 dkg uborka
• 1 csokor metélőhagyma
• 1/4 csokor petrezselyem
• bazsalikom
• fűszerpaprika
• só
• bors

Elkészítés:

Az első adag sajtkrémhez az apró kockára vágott camembert-t összekeverjük a krémsajttal, a finomra vágott vöröshagymával, ízlés szerint fűszerpaprikával, őrölt borssal, sóval és egész köménymaggal.

A második adaghoz lereszeljük az uborkát, sózzuk, majd néhány percig állni hagyjuk. Ezután alaposan kinyomkodjuk. A tejfölt összekeverjük az apróra vágott metélőhagymával, a reszelt feta sajttal, kevés sóval, őrölt borssal és a reszelt uborkával.

A juhtúrót elkeverjük a vajjal, a tehéntúróval, az apróra vágott lilahagymával, és az aprított fokhagymával. Finomra vágott petrezselymet, csipetnyi sót és némi őrölt borsot keverünk hozzá.

A három sajtkrémet kis edénykékben kínáljuk.

Amikor szomorú vagy, légy igazán szomorú, süllyedj bele a szomorúságba.

Mi mást tehetsz? Szükség van a szomorúságra.

Nagyon pihentető egy sötét éjszaka, amely körülölel.

Aludj el benne.

Fogadd el, és látni fogod: abban a pillanatban, hogy elfogadod a szomorúságot, csodálatossá válik.

Az ember rabjává válhat egy elragadtatottságnak, ha nem érti meg idejében, miért vált elragadtatottá.

Meg kellene egyszer kérdeznie magától: Miért ragadott úgy el ez a gondolat?

Mit jelent ez rám nézve?

Egy ilyen szerény kételkedés megóvhat bennünket attól, hogy saját eszméinknek maradéktalanul és örökre rabja legyünk.

A mélyben néma, hallgató világok,
üvölt a csönd fülemben s felkiáltok,
de nem felelhet senki rá a távol,
a háborúba ájult Szerbiából
s te messze vagy. Hangod befonja álmom, -
s szivemben nappal újra megtalálom, -
hát hallgatok, míg zsong körém felállván
sok hűvös érintésü büszke páfrány.

Mikor láthatlak újra, nem tudom már,
ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár,
s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék,
s kihez vakon, némán is eltalálnék,
most bujdokolsz a tájban és szememre
belülről lebbensz, így vetít az elme;
valóság voltál, álom lettél újra,
kamaszkorom kútjába visszahullva
féltékenyen vallatlak, hogy szeretsz-e?
s hogy ifjuságom csúcsán, majdan, egyszer,
a hitvesem leszel, - remélem újra
s az éber lét útjára visszahullva
tudom, hogy az vagy. Hitvesem s barátom, -
csak messze vagy! Túl három vad határon.
S már őszül is. Az ősz is ittfelejt még?
A csókjainkról élesebb az emlék;

csodákban hittem s napjuk elfeledtem,
bombázórajok húznak el felettem;
szemed kékjét csodáltam épp az égen,
de elborult s a bombák fönt a gépben
zuhanni vágytak. Ellenükre élek, -
s fogoly vagyok. Mindent, amit remélek
fölmértem s mégis eltalálok hozzád,
megjártam érted én a lélek hosszát, -
s országok útjait; bibor parázson,
ha kell, zuhanó lángok közt varázslom
majd át magam, de mégis visszatérek;
ha kell, szivós leszek, mint fán a kéreg,
s a folytonos veszélyben, bajban élő
vad férfiak fegyvert s hatalmat érő
nyugalma nyugtat s mint egy hűvös hullám:
a 2x2 józansága hull rám.

• elkészítés:45 perc
• nehézség:könnyű
• sütési hőfok:200 ℃
• sütési idő:20 perc

Hozzávalók

• 1 bögre (2 dl) víz
  4 evőkanál keserű kakaópor
  2 bögre finomliszt (kb. 25 dkg)
  1 bögre kristálycukor (kb. 20 dkg)
  1 evőkanál szódabikarbóna
  1 dl natúr joghurt
  1 csomag vaníliás cukor
  2 tojás
  22 dkg Rama Sütőmargarin
   

• A tetejére

  jó maréknyi durvára vágott mogyoró vagy dió
  1 csomag vaníliás cukor
  12 dkg porcukor
  6 evőkanál natúr joghurt
  4 evőkanál keserű kakaópor
  12 dkg Rama Sütőmargarin
   

• A tepsi kikenéséhez

  2-3 dkg Rama Sütőmargarin
   

Fontos üzenetem van a számodra: amikor írom, rád gondolok, amikor küldöm rád gondolok, amikor megkapod rád gondolok és most is rád gondolok.

Valahol messze, valahol távol, valaki szíve teérted lángol. Emléked egy hű szív hűségesen őrzi, ha te is szereted, írjál választ neki.

Reggel, ha felébredsz, észre fogod venni, kicsike szobádból nem hiányzik semmi. De hogy én ott jártam, megtudod könnyen, hófehér párnádon ott csillog a könnyem.

Ha könnycsepp lennél, sosem sírnék, nehogy elveszítselek.

Van álom, mely szebb mint a többi. Van álom, mely többet tart mint a többi. De a legszebb álmom ahhoz kötödik, aki most e sorokat éppen olvassa.

Átölel a gyönyör, eléget a mámor, azt kívánom tőled, légy az enyém százszor. Ha idebújsz mellém, el nem engedlek, mert én téged örökké szeretlek.

Mikor rád gondolok, megremeg a lelkem, ilyenkor úgy érzem, bilincsben a testem. Mindig itt vagy velem, mégis oly távol, csak én tudom, hogy mennyire hiányzol.

Ha álmodom, nem tudom, hogy mi a jó és mi a rossz. Ha álmodom nem tudom mi az álom és mi a való. Ha álmodom, nem tudom mit miért teszek, csak azt remélem, ott veled leszek.

Minden vágyam együtt lenni veled, csókolni a szád, nézni a szemed. Szeretnélek úgy, ahogy csak lehet, érted tenném, és mindig csak veled.

Úgy szeretnék sokszor vándorfelhő lenni, suttogó széllel, hozzád elrepülni. Szép szemedbe nézni, csókolni a szádat, s veled tölteni hosszú éjszakákat.

Néha rám gondolsz és tudod, hogy messze vagyok. Csak bízzál bennem, mert én is rád gondolok. Utam bármerre is vezet, az én szívem mindig csak téged szeret.

Mióta megismertelek, azóta szeretlek, rabul ejtett ragyogása csillogó szemednek. Messze vagy tőlem, de nem vagyok árva, mert itt vagy velem, a szívembe zárva.

Ha van egy szív, mely érted dobban, szeresd őt mindenkinél jobban. Mert ki tudja, lesz-e idő, mikor fáj a szíved érte, de már késő.

Este, ha kigyúlnak a fénylő csillagok, úgy fáj, hogy te ott és én itt vagyok. Felsír bennem a hozzád hívó vágy és rólad álmodom át az egész éjszakát.

Te vagy a nap, mely lenyugszik este. Te vagy a hold, az éjszaka teste. Te vagy a csillag, mely a szemembe ragyog. Tudd meg, hogy szeretlek nagyon.

Hét csodája van a világnak, hat földrész, öt sarka van a pentagonnak, négy levele a lóherének, három ócean, két szemünk van, de belőled csak egyetlenegy van.

Vannak olyan pillanatok az életben, amikor annyira hiányzik nekünk valaki, hogy ki szeretnénk őt szakítani az álmainkból és úgy igazából meg szeretnénk ölelni.

Gyűlölöm a napot, mert érinthet téged. Gyűlölöm a holdat, mert veled lehet éjjel. Gyűlölöm a vizet, mert ajkadhoz érhet. Elmondani nem lehet, úgy szeretlek téged.

Ringat egy bölcső,
játék a kertben,
suhanó tájak,
első szerelmek,
felnőtt vagy végre,
sodor egy örvény,
megkopott évek,
és végül a Fény.